Álmomban már láttalak,

De élőben még sohasem,

Vártalak,úgy kívántalak,

De nem jöttél sohasem...

Miért nem lehet úgy,

Ahogy azt hittem?

Miért kell mindenért

Ezer évet küzdenem???

Hát tudod mit: dugd föl Fortunát!

Nyald ki a hatalmas valagát,

Dögöljél bele a szerencsédbe,

S cserébe vidd el a lelkem...

én és a világ? hát nem vagyunk jóban, igyekszem mindíg nevetni, de csak álarc, vágyom a boldogságra,a szerelemre, de nem is tudom, elkerül,ha meg még is kecsegtet, akkor minden megváltozik és az eleentétére fordul... követem az álmaimat, de sokszor csak álmoknak tűnnek szeretnék megismerni embereket, de nem hiszem,h. érdeklem ket... néha ugy érzem,hogy dráma az életem, de akkor sírva fakadok, mert önzőnek érzem magam... hát ez az én sötét oldalam

Nagyon fáj az egyedül,nagyon fáj, itt legbelül!!!!!!

Szívembe hasít a fájdalom: az akarom és a nem akarom!

Gondolataim kuszák és zavarosak, az érzéseim oly kaotikusak...

Senki nem akar segíteni, csak szemrehányást tesz: A belefektetett munkával és a pénzzel mi lesz????

Ha elmegyek minden megváltozik, itthon is más lesz a világ, a szegények istene nyomja vállukat...; egyedül megindulva a magány lesz társam és a fájdalom, a hiány, a vállamon...

Ha maradok felesleges volt minden és majd azt hallgatom: ezért volt csak minden????

De...de megmarad az életem, megmarad nekem... Nyerni nem nyerek semmit ha maradok, de ha megyek talán később nyerhetek!(...)

Kérlek téged Teremtő, segíts nekem, hogy fény ragyogjon elmémben, s a döntésem ne legyen sötét, s az életem boldogabb legyen!

Nagyon fáj az egyedül, nagyon fáj, itt legbelül!!!!!!!!!!!

Senki sem akar segíteni,csak szemrehányást tesz: A befektetett munkával és a pénzzel mi lesz????

Teremtő, kérlek , hozzád fohászkodom, segíts át e nehéz napokon!!!!

Oly gyorsan suhan mellettem az élet, de nem tudom, hogy mitévő is legyek!!!

Nagyon fáj, a kibírhatatlan élet, SEGÍTSÉGet kérek, de most nem kapom meg...

Fáj, ahogy a húsodba penge hasít?

Fáj, mikor megérint a Halál?

Fáj, amikor szívedbe hast a fájdalom,

az "Őt akarom-nagyon", vagy "Ezt többbé nem akarom"?

Mikor fájadalmasabb élni?,

mikor a húsod marja valami, vagy ha túl kell valamit élni???

Mikor csalódnod kell valakiben, mikor érintések sora éget, mikor véget ér az élet...

De erősnek kell lenni, különben el fogunk veszni...;

Az élet nem kivételez,

ÉLVE FOG ELTEMETNI!!!!!!!!!!!!!!

Sajnálom azt, hogy vagyok;

Sajnálok minden pillanatot;

Sajnálok minden embert, ki valaha is ismert!...

Sajnálok, mindent, s mindenki, 

Sajnálok földit, s felettit;

Sajnállak téged,ki olasod;

Sajnálom, hogy a földön itt vagyok!...

De sajnál-e engem valaki?;

Együtt érez-e velem valaki?

Van-e valaki, aki azt mondja: "Sajnálok minden egyes percet nélküled-és azt,hogy-én igazán szeretlek, a barátod leszek!!!"

De szebb lesz-e vajon a kép:te a csillagok, na és én...

Eltűnik-e a magány, a sötét éj, s újra nap ragyog-e életem egén??

Álom zárja le a szemem, álmok ura szárnyalj felem!

Repíts engem féktelen szárnyon, túl a földön, mert a Halál farkára vágyom!

Vágyom csókát ajkamon, érintését arcomon;érezni akarom bűzét, a kezéhez tapadó vér ízét!

Egybe forrni vele, s szárnyalni a mámor tengerébe,álmok útján lebegni, s végül elélvezni!

Ölelni testét fölöttem, mozgatni csípőjét, testemben...

Érezni, ahogy végig nyal nyelve, a rodhadó poros,ahogy ölel az olyan szoros!

Akorom ŐT a kaszást, a semleges véget, az örök tiztességet...

Jöjj drága Halál, oly régen várlak ma már...;

S talán akkor a vihar megáll és a háború leáll, s végre nyugodtan alhatok már.... 

Desde Abahote Debora!...                                             

Megszűnik a fény, eljön a sötét éj!

Felperzselődik a föld;

 Előtűnik a szenvedés!

A szevedés a nyuglom lesz majd, a nyugalom,

Mely a csontig hatol, s mardossa húsod!...

Vérszava és áhitat-elmúló álom, pillanat;

Ébrednek a démonok, rád vár a kaszás!!!

Nyald ki a seggét, a csontot,

Érezd a halál ízét!!!

Kérdem  én: miért van hazugság? miért van hamisság? miért kell titkolni? miért  nem lehet őszintén beszélni?

Vérszava köt, hiába minden, jelekkel együtt játszik az éjjel!

Álom a kór, melyben élsz, álom  vagyok én, kit kerülgettél.

Hiába küldesz nekem nyálas verseket, hiába célözgatsz, s küldesz rejtelmes jeleket,

Már nem rettent a rút veszély, mennem kell, leszállt az éj....

Megyek messze-messze világba, túl a földön, el a picsába!!!!

Vérzik a hold, a csillagjaitól, fázik a nap, a fájdalomtól...

Fel kell márr ébredni, hiszen szakad az ég;

 a válltozás szele erre rejtőzve üzen: ITT A VÉG!!

Magadba kell nézned, egy kicsikét,

hol van a vér, mely az éj;

hol van a félsz, mely te vagy,

hiába minden, úgy is halott maradsz!!!

Miről olvashatok itt?? Kérdezheted, a válaszom a címben és az arspoeticában? Desde abahote debora black humanum...Non vitale serpen. "Alulról jön és elnyel(elemészt)...Nem él a kígyó."   A blogomban az élet sötét oldaláról olvashatsz: gonoszság,fájdalom,mágia,vér,őrület-ez vagyok én. Ha úgy gondolod,hogy ez már sokkként ér,akkor mennyel innen és vissza ne térj! Gyakran fogok fogalmazni 2 értelműen, hiszen a válaszokat magadnak kell kreélnod,én csak az út leszek,mi a célhoz vezet.

„Én rajtam jutsz el a kínnal telz házába,

  én rajtam át oda,hol nincs vigasság,

  rajtam a kárhozott nép városába.

  Én nem vagyok egykorú, semmi lénnyel,

  csupán örökkel, s örökkön állok,

   ki it belépsz, hagyj fel minden reménnyel!!”